4. Parlament és törvényalkotás
A Nemzetgyűlés
- 70 fős, egykamarás: 36 országos listás és 34 tartományi mandátum (lásd 5. fejezet).
- Ki képviselő: egy párt mandátumait a párt legbefolyásosabb (legtöbb BP-vel rendelkező) játékos-tagjai töltik be, a párt székeinek számáig. A maradék széken NPC-képviselők ülnek.
- Ha több a játékos-tag, mint a szék, a BP-sorrend dönti el, ki képviselő. A sorrend havonta változhat.
- Határozatképesség: legalább 36 leadott szavazat (NPC-székekkel együtt).
Hogyan szavaznak az NPC-képviselők?
A párt NPC-székei a párt platformjainak súlya szerint oszlanak meg. Minden platform a javaslat ideológiai célpontjától mért távolsága szerint szavaz:
- igen, ha közel van (≤ 0,95σ);
- nem, ha távol van (≥ 1,25σ);
- tartózkodik, ha a kettő között.
Törvényalkotás (játékmester nélkül)
- Benyújtás: képviselő nyújthat be törvényt vagy alaptörvényi javaslatot. Megadja a címet, az összefoglalót és a szöveget, valamint az ideológiai célpontot (X, Y) és a várható gazdasági hatásokat (GDP, infláció, költségvetés, egyenként ±5 pont). Egyszerre legfeljebb 2 nyitott javaslata lehet.
- Az Ideiglenes Nemzeti Bizottság tervezetei is „örökbe fogadhatók”: ilyenkor a képviselő lesz a benyújtó.
- Vita (24 óra): a javaslat törvényszámot kap (például
1990/I. tc.). A képviselők felszólalhatnak. - Szavazás (24 óra): igen, nem vagy tartózkodás. A szavazat végleges.
- Lezárás:
- Törvény: határozatképesen (≥ 36 leadott szavazat) egyszerű többség kell.
- Alaptörvényi javaslat: legalább 47 igen (kétharmad).
- Aláírás: ha van államfő, az elfogadott (nem alaptörvényi) törvény aláírásra vár (lásd 7. fejezet). Ha nincs, azonnal hatályos.
- Gazdasági hatás: a hatályba lépett törvény gazdasági hatását a következő havi zárás egyszer alkalmazza. A költségvetési hatás tartósan beépül (összesen legfeljebb ±5 pont).
Felszólalás
Csak képviselő szólalhat fel, vitában lévő javaslathoz vagy napirenden kívül. Ára 8 energia. A terem reakciója (vastaps, udvarias taps, moraj stb.) a karizmából és a felszólalás terjedelméből adódik.
Hitelességi Index (H)
- Mi ez: a párt hitelessége 0,2 és 1,2 között mozog. Szorzóként közvetlenül hat a közvélemény-kutatásra.
- Mitől nő: ha a párt képviselője a programjához közeli javaslatra igennel, a távolira nemmel szavaz.
- Mitől csökken: az ideológiai „árulástól”.
- Mikor számít: csak a szavazás pillanatában, egyszer, így a mutató nem „farmolható”.
Alkotmányozás – a 4 alaptörvényi kérdés
| # | Kérdés | Lehetőségek | Mire hat |
|---|---|---|---|
| 1 | Államforma | A: parlamentáris köztársaság · B: félelnöki köztársaság · C: alkotmányos koronaközösség | az államfő és megválasztásának módja (7. fejezet) |
| 2 | Választási küszöb | A: 3% · B: 4% · C: 5% | a listás mandátumok küszöbe (5. fejezet) |
| 3 | Államfői vétó | A: halasztó · B: erős | a vétó felülbírálásához kellő többség |
| 4 | Privatizációs modell | A: gyors tőzsdei · B: vegyes stratégiai tulajdon · C: dolgozói részvényprogram | „B” esetén a stratégiai cégekben 51% állami minimum (8. fejezet) |
- Ki szavaz: csak a képviselők. A lezárásig a szavazat módosítható.
- Hogyan dől el: a relatív többség dönt.
- Mikor dől el: 1990 júliusában lezárulnak azok a kérdések, amelyekre érkezett szavazat. A szavazat nélküli kérdés nyitva marad, és a következő havi zárásnál dől el, amint érkezik rá szavazat. Addig az alapszabály érvényes (például 4%-os küszöb, nincs államfő).